A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alá húzódott
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra aktivizálják magukat, felkészülve a következő demonstrációra, amelyre szombaton kerül sor London központjában. A csoport nem ismeretlen a nyilvánosság előtt; sokan hallották már a nevüket a különböző akcióik miatt, amelyek során leveseket dobtak festményekre, kukoricakeményítőt fújtak a falakra, vagy éppen utakat zártak le. Az elmúlt három év során a JSO a klímavédelem egyik legismertebb, ugyanakkor legmegvetettebb csoportjává vált az Egyesült Királyságban. Szombati megmozdulásuk azonban nem a megszokott formát ölti majd; ez lesz az utolsó demonstrációjuk, ahogy a csoport tagjai fogalmaznak, „felakasztják a fényvisszaverő mellényeket”, és véget vetnek a polgári engedetlenség kampányának.
A csoport vezetői úgy vélik, hogy a kormány politikájában elérték céljaikat, hiszen követelésük, miszerint új olaj- és gázlicencek kiadása ne történjen, most már hivatalos álláspont. Azonban a háttérben a csoport tagjai elismerik, hogy az új, szigorú törvények, amelyek a rendőrség hatásköreit bővítik a zavaró tüntetések kezelésében, szinte lehetetlenné tették a hasonló akciók lebonyolítását. Sarah Lunnon, a JSO társalapítója úgy nyilatkozott, hogy a szombati esemény „örömteli ünneplés” lesz, ahol közösen megemlékeznek az általuk elért eredményekről. Azonban nemcsak a JSO tagjai ünnepelnek, hanem azok is, akik eddig szenvedtek a demonstrációik miatt, legyenek azok autósok, művészetkedvelők vagy sport- és színházlátogatók.
A JSO akciói a rendőrség számára is jelentős terhet jelentettek, hiszen az ilyen tüntetések biztosítása komoly anyagi és időbeli ráfordítást igényelt. A londoni rendőrség becslése szerint 2023-ban a JSO demonstrációi körülbelül 20 millió fontba kerültek. Azonban a JSO megszűnése új kérdéseket vet fel a klímaaktivizmus jövőjével kapcsolatban. Vajon valóban vége van a zavaró klímavédelmi tüntetéseknek az Egyesült Királyságban, vagy a csoportok új, még radikálisabb módszerekhez folyamodnak majd?
A JSO módszere az volt, hogy kis, elkötelezett aktivisták célzott akciókat hajtottak végre, amelyek maximális zűrzavart vagy felháborodást okoztak. Az akciókat szigorú belső szabályok keretein belül hajtották végre, ahol a résztvevőknek vállalniuk kellett a következményeket, és gyakran meg kellett várniuk a letartóztatásukat. A közvélemény és a média által gerjesztett düh a rendőrséget is aktívabb fellépésre késztette, ami a törvények szigorúbbá válását eredményezte. Az új jogszabályok, mint például a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Ítélet és Bírósági Törvény, már büntetendővé tették a „szándékos vagy gondatlan közszolgáltatás zavarását”, ami új jogi lehetőségeket nyitott meg a hatóságok előtt.
Ezek a jogi változások radikálisan megváltoztatták a klímavédelmi aktivizmus táját. A JSO akciói mögött álló szándékok már nem tekinthetők „jogos mentségnek” a törvénysértő cselekedetekre, így az aktivisták számára a jövőben folytatott akciók jogi következményei sokkal súlyosabbak lehetnek. A bíróságok egyre inkább a cselekedetekre koncentrálnak, nem pedig azok mozgatórugóira, ami új kihívások elé állította a klímavédelmi mozgalmat.
A JSO megszűnésével párhuzamosan más csoportok, mint például a Shut the System, egyre radikálisabb módszerekhez folyamodnak. Ezek a csoportok nemcsak hogy törvényellenes cselekedeteket hajtanak végre, hanem úgy vélik, hogy a hagyományos formák már nem működnek. Az aktivisták most olyan helyzetbe kerültek, ahol kénytelenek elkerülni a letartóztatást, hogy hatékonyan küzdhessenek céljaikért.
A klímavédelmi mozgalom jövője tehát kérdéseket vet fel. Hogyan lehet elérni a közvélemény támogatását, ha a zavaró akciók, mint a JSO módszerei, csak visszautasítást és ellenszenvet szültek? A válaszok keresése közben a mozgalom tagjai, mint Rupert Read, úgy vélik, hogy a hangsúlyt inkább a tömeges mozgósításra kell helyezni, amely lehetővé teszi, hogy a klímavédelmi ügyek a politikai diskurzus középpontjába kerüljenek.
A klímavédelem iránti közvélemény támogatása megmaradt, ám a JSO esetéből levont tanulságok arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben más módszereket kell alkalmazni, amelyek nemcsak figyelmet vonzanak, hanem valódi változást is eredményeznek. A JSO története tehát nemcsak a hibákra, hanem a jövőbeli lehetőségekre is rávilágít, és arra, hogy a klímavédelmi aktivizmusnak alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó jogi és társadalmi környezethez.
Ezeket is érdemes megnézni
Indiai és pakisztáni feszültségcsökkentés: Lehetséges megoldások
A NASA megmentésére keresnek milliárdos segítséget, de vajon ő a megfelelő választás?
