Képes lesz a állatkertben született hiúz az erdőben élni?

Amikor a ketrecének ajtaja kinyílik, a hiúz szimatol egyet a levegőben, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, majd óvatosan megteszi első lépéseit a német Fekete-erdőben. Ez a hiúz Cornwallban, egy állatkertben született, és lehet, hogy ő lesz az első olyan, az Egyesült Királyságban született macska, akit sikeresen visszaengednek a vadonba. Az állatkertekben született és nevelkedett állatok ritkán kerülnek vissza a természetbe, mivel vagy nem rendelkeznek a túléléshez szükséges képességekkel, vagy túlságosan hozzászoktak az emberi interakcióhoz. Azonban a nőstény hiúzok hiánya az európai tenyésztési programban olyan különös kérést eredményezett, amelyben a Newquay Állatkert hiúza szerepelt. Ezért az állatot Németországba szállították, ahol a következő hónapokban figyelemmel kísérik egy zárt területen, hogy kiderüljön, felkészült-e a kihívásra.

A BBC stábja szemtanúja volt, ahogy a hiúzt egy seprű segítségével a teherautóra terelték, amely Dél-Németország felé indult. Két nappal később a németországi helyszínen, egy 1200 négyzetméteres zárt területen figyelhettük, ahogy a hiúz óvatosan belép új otthonába. John Meek, a Newquay Állatkert munkatársa, aki szintén jelen volt, elmondta: „Nagyfiú vagyok, de néhány könnycsepp a szemembe szökött.” Hozzátette, hogy manapság az állatkertek nem azért léteznek, hogy állatokat tartsanak ketrecben, hanem a természetvédelem érdekében. Ez pedig valóban a természetvédelem aktív megvalósítása.

Európa erdeiben már több ezer hiúz él vadon, de folyamatosan törekvések indultak új példányok bevezetésére a genetikai sokféleség növelése érdekében, különösen Közép-Európában. A tajga hiúz, bár nem hivatalosan „nagy macska”, akár 30 kilogrammra is megnőhet, és szarvasokra vadászik táplálékért. Egykor őshonos volt az Egyesült Királyságban, de évszázadokkal ezelőtt kipusztult. A brit szarvaspopulációk rekordmagasságban vannak, ezért egyre többen szorgalmazzák a hiúzok visszatelepítését.

Dina Gebhardt, a Berni Állatpark hiúz-tenyésztési koordinátora, aki az SOS-t küldte a Newquay hiúzért, mosolyogva mondta: „Alapvetően én vagyok a Tinder a zoo-születésű hiúzok számára.” Ő az, aki a kontinens különböző részein összekapcsolja a nőstényeket és hímeket, valamint új otthonokat talál az utódoknak. Kifejtette, hogy a természetünk nagyon fragmentált, ami miatt sok akadályt hoztunk létre a hiúzok számára, ami inbredinghez vezet. Dina célja, hogy olyan fiatal hiúzokat találjon, akiket be lehet vezetni a vadonba, hogy növeljék a számukat és javítsák a genetikai összetételt.

A szokások szerint Dina általában olyan hiúzokat tenyészt, amelyek születésüktől fogva a lehető legkevesebb emberi érintkezéssel élnek, kifejezetten a szabadon engedés céljából. Tavaly azonban, Dina nagy csalódására, rendkívül sok hím hiúz született. Egy sikeres visszatelepítési programhoz sokkal nagyobb szükség van nőstényekre, mint hímekre. Így Dina megkereste a Newquay Állatkertet, hogy érdeklődjön, elérhető-e a egyéves nőstény hiúzuk. „Természetesen azonnal igent mondtunk, ezt nagyon szeretnénk megtenni” – mondta John Meek, a Newquay Állatkert növény- és állatkurátora.

A következő hónapokban a hiúzt figyelemmel kísérik, hogy megtudják, rendelkezik-e a vadonban való túléléshez szükséges készségekkel. A zsákmány elejtése és megölése nem tűnik problémának. „Ha ismered a macskákat, tudod, hogy még egy macska is, amely egész életét egy szobában töltötte, amikor kimegy, képes lesz megölni egy madarat vagy egy egeret” – mondta Eva Klebelsberg, aki a baden-württembergi hiúz-visszatelepítési programot irányítja. Jelenleg egy szarvas teteme felett állunk a Fekete-erdőben, Karlsruhe közelében. Itt már van egy kis hiúzpopuláció, és ez az egyik áldozatuk. Eva elmondta, hogy az ökoszisztémáinkban Európában hiányoznak a nagy ragadozók, és a hiúz segít a szarvasok populációjának kontrollálásában, valamint abban, hogy azok folyamatosan mozgásban legyenek, ne pedig lelegeljék az erdős területeket.

A Newquay hiúz sorsa szempontjából a legfontosabb kérdés valószínűleg az emberi kapcsolata lesz. Mivel életét ketrecben töltötte, ahol látogatókkal találkozott és gondozók etették, be kell bizonyítania, hogy nem fog keresni emberi interakciót. Dr. Marco Roller, a karlsruhei állatkert munkatársa, aki a zárt területet irányítja, megjegyezte: „Közép-Európa nagyon zsúfolt, és nincs sok hely, ahol elegendő tér lenne a nagyobb állatok számára. Nem akarunk ember-állat konfliktusokat.” A Newquay hiúz végső sorsáról a nyár végén döntenek, miután több hónapos szoros megfigyelésen esett át.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c8074ry1yr5o