Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Donald Trump neve sokakban és kereskedelmi vásárokon Kínában inkább mosolyt csal az emberek arcára, mintsem félelmet kelt. Az Egyesült Államok elnöke által bevezetett 145%-os vámok nem riadták meg a kínai kereskedőket, sőt, inkább egy online nacionalista közösséget inspiráltak, amely gúnyos mémeket és vírusként terjedő videókat készít. Ezek között találhatók mesterséges intelligencia által generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk, akik cipő- és iPhone-összeszerelési sorokon dolgoznak. Kína nem úgy viselkedik, mint aki gazdasági fájdalmakkal néz szembe, s Xi Jinping elnök hangsúlyozta, hogy Peking nem fog hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem függött senki ajándékaitól és nem fél semmilyen ésszerűtlen elnyomástól” – mondta a hónap elején. Bizakodása részben abból fakad, hogy Kína ma már sokkal kevésbé függ az Egyesült Államokból érkező exporttól, mint tíz évvel ezelőtt.

Ugyanakkor Trump politikája és a vámemelések olyan nyomáspontokat érintenek, amelyek már meglévők a kínai gazdaságban, amely éppen válságban van. A lakáspiaci válság, a növekvő munkanélküliség és az elöregedő népesség miatt a kínaiak nem költenek annyit, amennyire a kormányuknak szüksége lenne. Xi 2012-ben került hatalomra azzal az álommal, hogy megújítja Kínát, de ez most komoly próbára van téve – nemcsak az amerikai vámok által. A kérdés most az, hogy Trump vámjai elnyomják-e Xi gazdasági álmait, vagy Xi képes lesz a meglévő akadályokat lehetőségekké alakítani.

Kínának elméletileg hatalmas belföldi piaca van, hiszen 1,4 milliárd ember él az országban. A probléma azonban az, hogy az emberek nem hajlandók költeni, amíg a gazdasági kilátások bizonytalanok. Ez a helyzet nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlás következménye. Sok kínai család az életük megtakarításait fektette be otthonaikba, csak hogy az árak az utolsó öt évben drasztikusan csökkenjenek. A lakásépítők továbbra is építettek, miközben a piac összeomlott. A becslések szerint Kína teljes népessége sem töltené be az összes üres lakást az országban. A Kínai Statisztikai Hivatal egykori helyettes vezetője, He Keng két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legrosszabb becslés szerint mostanra annyi üres lakás van, amennyi 3 milliárd embernek elegendő lenne.

Az üresen álló lakások látványa a kínai tartományokban mindenhonnan szembeötlik – magas, üres betonépületek sorai, amelyeket „szellemvárosoknak” neveznek. Néhány másik lakóparkot már berendeztek, a kertek szépen rendezettek, a függönyök keretezik az ablakokat, és úgy tűnik, hogy új otthonok ígéretével telítettek. De csak éjjel, amikor nincsenek fények, látható, hogy a lakások üresek. Egyszerűen nincs elég vásárló ahhoz, hogy lépést tartsanak a hatalmas építkezésekkel. Öt évvel ezelőtt a kormány lépett, hogy korlátozza a fejlesztők kölcsönfelvételi lehetőségeit. De a lakásárakra és a fogyasztói bizalomra már így is kihatottak a károk, és elemzők szerint az idei évben a lakásárak 2,5%-os csökkenésére lehet számítani.

A középosztálybeli kínai családok nemcsak a lakásárak miatt aggódnak, hanem a kormány nyugdíjellátásának biztosítottsága miatt is. A következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50-60 éves, elhagyja a munkaerőpiacot. A Kínai Szociális Tudományok Akadémiája 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kimerülhet. Emellett sokan aggódnak amiatt is, hogy gyermekeik és unokáik munkát találjanak, mivel milliónyi diplomás küzd a munkanélküliséggel. A 16 és 24 év közötti városi fiatalok körében több mint egyötödük munkanélküli Kínában, a legfrissebb hivatalos adatok szerint.

A kínai gazdaság nem képes egyik napról a másikra átváltani az Egyesült Államoknak történő árusításról a helyi vásárlóknak történő értékesítésre. Prof. Nie Huihua a Renmin Egyetemről hangsúlyozza, hogy „a gazdaságra nehezedő nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belső fogyasztás rövid távon jelentősen bővülne”. Prof. Zhao Minghao, a Fudani Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának helyettes igazgatója szerint „Kína nem vár sokat a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalásoktól… A valódi csata a kínai belső politikák, például a belső kereslet növelésének kiigazításában zajlik.”

A kormány a lassuló gazdaság felpörgetésére milliárdokat jelentett be gyermekgondozási támogatásokra, a bérek növelésére és a jobb fizetett szabadságokra. Ezen kívül egy 41 milliárd dolláros programot is bevezettek, amely kedvezményeket kínál a fogyasztói elektronikai termékekre és elektromos járművekre, hogy bátorítsák az embereket a költésre. De Prof. Zhang Jun, a Fudani Egyetem közgazdaságtan tanszékének vezetője úgy véli, hogy ez nem „fenntartható”. „Hosszú távú mechanizmusra van szükség” – mondja. „Növelnünk kell a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét.” Xi számára ez sürgető kérdés. Az a jólét, amelyet 13 évvel ezelőtt ígért, még nem valósult meg. Xi tudatában van annak is, hogy Kínának van egy csalódott fiatal generációja, amely aggódik a jövője miatt. Ez pedig nagyobb bajt okozhat a Kommunista Párt számára: tüntetéseket vagy lázadásokat.

A Freedom House Kína Ellenállás Monitorja szerint az anyagi sérelmek által vezérelt tüntetések száma az utóbbi hónapokban meredeken nőtt. Az összes tüntetést gyorsan elnyomják és cenzúrázzák a közösségi médiában, így valószínűtlen, hogy jelenleg valódi fenyegetést jelentsenek Xi számára. „Csak akkor, ha az ország jól teljesít és a nemzet jól teljesít, akkor minden ember jól teljesíthet” – mondta Xi 2012-ben. Ez az ígéret akkor hangzott el, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Most viszont a helyzet bizonytalanná vált.

Az elmúlt évtizedben Kína hatalmas lépéseket tett a fogyasztói elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia terén, miközben a fejlett gyártásra helyezte a hangsúlyt. A DeepSeek chatbot és a BYD, amely tavaly megelőzte a Teslát

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo