Űrutazás a jövőben: Robotok helyettesíthetik-e az emberi űrhajósokat?

Karácsony estéjén egy autonóm űrhajó repült el a Nap mellett, közelebb, mint bármely ember által készített tárgy korábban. A NASA Parker Solar Probe nevű űrszondájának küldetése az volt, hogy mélyebb ismereteket nyerjen a Napról, beleértve annak hatását a Föld űridőjárására is. Ez a pillanat mérföldkőnek számít az emberiség számára, hiszen az űrszonda önállóan, előre programozott feladatait végrehajtva haladt el a Nap mellett, anélkül, hogy bármilyen kommunikációra lett volna szüksége a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben robotikus szondákat küldtek a Naprendszer különböző pontjaira, elérve olyan célokat, amelyek emberi látogatók számára lehetetlenek lettek volna. A Parker Solar Probe 10 napos útja során 1000 Celsius-fokos hőmérsékleteket szenvedett el, ám az autonóm űrhajók sikerének és az új, fejlett mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének fényében felmerül a kérdés: vajon milyen szerepet játszanak majd az emberek a jövő űrkutatásában?

Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza, úgy véli, hogy a robotok gyors fejlődése miatt az emberi űrhajósok szükségessége egyre gyengébben indokolható. „Nem hiszem, hogy a közpénzeket emberek az űrbe küldésére kellene költeni” – mondja. Hozzáteszi, hogy az emberek űrbe küldésének egyetlen indoka a kalandvágy, amit a gazdagok számára kellene magánfinanszírozással megoldani. Andrew Coates, a Londoni Egyetem fizikusa szintén egyetért, hangsúlyozva, hogy a komoly űrkutatás során a robotok sokkal hatékonyabbak, és képesek távolabbra menni, valamint több feladatot ellátni, mint az emberek. Az MI fejlődésével a robotok intelligenciája is növekedni fog.

A kérdés azonban az, hogy mit jelent ez a jövő űrhajós generációk számára, és vajon vannak-e olyan feladatok, amelyeket az emberek képesek elvégezni az űrben, de a robotok soha nem tudnak. A robotikus űrhajók már minden bolygót meglátogattak a Naprendszerben, míg az emberek eddig csupán két helyszínt értek el: a Föld körüli pályát és a Holdat. Az 1961-es első űrutazás óta körülbelül 700 ember járt az űrben, többségük a Föld körüli pályán vagy rövid időtartamú, vertikális ugrások során.

Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa és a „A City on Mars” című könyv társszerzője hangsúlyozza, hogy az emberi jelenlét az űrben mindig is a presztízs miatt lesz fontos. Az emberek felfedezők, akik kutatásokat végeznek és kísérleteket folytatnak az űrállomásokon, mint például a Nemzetközi Űrállomás. Ugyanakkor a robotok is jelentős hozzájárulást nyújtanak a tudományos kutatásokhoz, mivel képesek olyan helyekre eljutni, ahol az emberek nem tudnak, és eszközökkel kutatni az atmoszférát és a felszínt.

A robotok lassúsága azonban hátrányt jelent. Például a Mars felszínén a roverek, amelyek távirányítású motoros járművek, alig 0,1 mph sebességgel haladnak. Dr. Ian Crawford, a Londoni Egyetem bolygótudósa felveti a kérdést, hogy bár az MI képes legyőzni az embereket sakkban, ez vajon azt jelenti-e, hogy a felfedezés terén is felülmúlják őket. Azt állítja, hogy a jövőben az MI algoritmusok segíthetnek a roverek hatékonyságának növelésében.

A technológia szerepe abban rejlik, hogy kiegészíti az emberi űrutazást, lehetővé téve az űrhajósok számára, hogy a fontosabb kutatásokra összpontosítsanak, míg az automatizált rendszerek elvégzik a monoton feladatokat. Dr. Kiri Wagstaff, a NASA Jet Propulsion Laboratory korábbi munkatársa, hangsúlyozza, hogy az MI képes lehet a fárasztó feladatok automatizálására, mivel a gépek nem fáradnak el, és nem veszítenek fókuszt.

A NASA által kifejlesztett Valkyrie robot, amely egy humanoid gép, szintén fontos szerepet játszhat az űrben végzett feladatokban. A Robonaut, amely az első humanoid robot volt az űrben, képes volt olyan eszközöket használni, amelyeket az űrhajósok is, és komplex feladatokat is el tudott végezni. Dr. Shaun Azimi, a NASA dexterous robotics csapatának vezetője elmondja, hogy a robotok hasznosak lehetnek az űrhajósok mellett, nem helyettesítve őket.

A NASA Curiosity roverje például már most is autonóm módon végez kutatásokat a Marson, saját döntéseket hozva. Mégis, a roverek lassú előrehaladása és a robotok inspiráló képessége az emberekhez képest mindig is kérdéseket vet fel. Leroy Chiao, a NASA nyugalmazott űrhajósa, úgy véli, hogy az emberek tevékenysége sokkal jobban inspirálja az embereket a Földön, mint a robotoké.

Bár az emberi űrutazás eddig korlátozott volt, a NASA tervei között szerepel az, hogy az elkövetkező évtizedben újra embereket küldjenek a Holdra az Artemis program keretében. Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója pedig egy marsi kolónia létrehozásáról álmodik, ahol akár egymillió ember is élhetne. Az űrkutatás jövője tehát izgalmas kihívásokat és lehetőségeket rejt magában, amelyekre a technológia és az emberi kreativitás együttesen adhat választ.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy7keddnj31o