Gazdaság,  Hírek

Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értékesebb a goldnál

Az Egyesült Királyságba érkezett a legelső holdkőzet-minta az utóbbi ötven évben, melyet Kínától kölcsönöztek. Ezek a pici porszemek most egy szigorúan őrzött létesítmény biztonságos széfjében találhatók Milton Keynesben, ahol a tudósok már megkezdték a vizsgálatokat. A minták kezelésére felkért professzor, Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen kutatója, aki hozzáférhetett ehhez a rendkívüli ritkaságnak számító anyaghoz, így fogalmazott: „Ez a minta drágább, mint a aranypor.” A professzor szerint a holdkőzetekhez senki más nem férhetett hozzá a világon, így ez a lehetőség óriási megtiszteltetés és kiváltság számára.

Anand csapata arra törekszik, hogy a minták alapos elemzésével válaszokat találjanak a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A kutatók reményei szerint a porszemcsékben olyan nyomok találhatók, amelyek alátámasztják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold az 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt ütközés következtében jött létre, amikor a Föld egy Mars méretű bolygóval ütközött.

A mintákat Kína 2020-as Chang’e 5 űrmissziója során gyűjtötték be, amely a Mons Rümker néven ismert vulkáni területre leszállva két kilogrammnyi anyagot hozott vissza a Földre. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a világűr versenyének élvonalába emelte. Most, a nemzetközi űrkutatók közötti hosszú távú együttműködés hagyományainak megfelelően, Kína először adta lehetőséget hét nemzetközi kutató számára, hogy hozzáférjenek ezekhez a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések létrejöttét.

Professzor Anand a múlt héten Pekingben részt vett egy ünnepélyes eseményen, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennék – Kína annyira előttünk jár az űrprogramokra való befektetés terén” – mondta. A professzor a lehető legbiztonságosabb módon, kézipoggyászában vitte haza az értékes mintákat az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában szigorú higiéniai intézkedéseket kellett betartaniuk, hogy elkerüljék a szennyeződéseket. A kutatók különleges ruházatot viseltek, beleértve a műanyag kesztyűt, köpenyt és hajhálót, hogy a labor környezete makulátlan legyen, hiszen ha földi anyag keveredik az űrből származó részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti az elemzést. A csapat tagjai egy sor széf előtt guggoltak, ahol Anand óvatosan kinyitott egyet, és egy ziplock zsákot húzott ki, amely három, ékszereket tartalmazó doboz méretű tárolót rejtett. Mindegyik tárolóban egy átlátszó fiola található, amelynek alján sötétszürke por rakódott le. Ez a holdpor. Bár első ránézésre nem tűnik különlegesnek, elgondolkodtató, hogy milyen kozmikus utat tett meg ez az anyag.

Anand elmondta, hogy a kis mennyiség, összesen 60 milligramm, elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkoztassák őket, mivel a csapat a mikroszkopikus vizsgálatokra specializálódott. A laboratórium másik részében Kay Knight technikus az első, aki valóban dolgozik majd a mintákon, miután a fiolákat kinyitják. Knight 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy a hold felszínéről származó anyaggal dolgozhat. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miközben bemutatta, hogyan vág meteoritokat gyémántkéssel. Ugyanakkor a szorongás is ott volt benne, hiszen a minták mennyisége korlátozott, és nem könnyű újabbakat beszerezni.

A kutatók egy év áll rendelkezésükre a kutatások befejezésére, és bár a minták elemzése során valószínűleg el fogják pusztítani azokat, a szakemberek remélik, hogy ez a munka hosszú távú együttműködésekhez vezet majd Kína és a nemzetközi tudósok között. A Chang’e 5 küldetés óta Kína tovább lépett, és 2024-ben a Chang’e 6 indítással már a Hold faroldaláról is hozott vissza mintákat, ami újabb lehetőségeket nyújt a kutatásokhoz. Az izgalmas felfedezések várakozása mellett a tudósok remélik, hogy a jövőben más országok is követik ezt a példát, és közösen dolgoznak a világűr felfedezésén.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük