
XIV. Leo pápa a templomot a sötét éjszakák világítótoronyának nevezte az első miséjén
A katolikus egyház új pápája, XIV. Leo, a Vatikánban tartott első miséjén sürgette, hogy a hívők „kétségbeesetten” küzdjenek a hit hiányával szemben. Az új pápa, akit a 267. pápaként választottak meg, és aki az első amerikai vezetője a katolikus egyháznak, figyelmeztetett arra, hogy egyre többen fordulnak el a vallástól, és helyette a technológiához, a pénzhez, a sikerhez, a hatalomhoz vagy éppen a szórakozáshoz folyamodnak. Leo hangsúlyozta, hogy azért választották meg, hogy „hűséges adminisztrátorként” irányítsa a katolikus egyházat, amely „fényt ad a világ sötét éjszakáiban”.
A 69 éves Leo, akinek valódi neve Robert Francis Prevost, a világ 1,4 milliárd katolikusának örömére vált pápává, különösen az Egyesült Államokban és Peruban, ahol húsz éven át szolgált. Pénteki prédikációjában a pápa arra figyelmeztetett, hogy sok olyan helyzet létezik, ahol a keresztény hit „abszurdnak” tűnik, mivel a hatalom, a gazdagság és a technológia dominál. Éppen ezekben a környezetekben szükséges a missziós tevékenység, mondta. „A hit hiánya gyakran tragikusan együtt jár az élet értelmének elvesztésével, a könyörület figyelmen kívül hagyásával, az emberi méltóságot súlyosan sértő jogsértésekkel, a család válságával és sok más sebből fakadó szenvedéssel, amelyek társadalmunkat sújtják” – jelentette ki olasz nyelvű beszédében.
A pápa fehér pápai ruhában, arany díszítéssel jelent meg a Sixtus-kápolnában, ahol a bíborosok előtt beszélt. A Vatikáni adminisztráció élőben közvetítette az eseményt. A szertartás előtt a pápa szabadon beszélve hívta fel a bíborosokat az egyházi egység fontosságára, és amerikai akcentussal azt mondta: „Tudom, hogy minden egyes bíborosra számíthatok, hogy együtt járjunk.”
Két héttel a későbbi Ferenc pápa halála után a már eddig is ismeretlen Prevostot csütörtök este mutatták be a világnak Szent Péter terén. Amikor a Vatikán kéményéből fehér füst szállt fel, a téren lévő tízezrek örömujjongásban törtek ki. Röviddel ezután a Chicagóban született Prevost megjelent a Szent Péter-bazilika erkélyén. Első szavaiban egy „missziós” egyház vízióját vázolta fel, amely „hidakat épít, párbeszédet folytat, és mindig nyitott”. Megismételte elődje, a nemrégiben elhunyt Ferenc pápa felhívását a békére: „Segíts nekünk, és egymásnak, hogy hidakat építsünk a párbeszéden, a találkozáson keresztül, hogy egy népként, mindig békében egyesüljünk.”
A világ vezetői azonnal gratuláltak Prevostnak a választásához, és ígéretet tettek, hogy együttműködnek vele a globális problémák megoldásában, különösen a bizonytalan időkben. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke „nagy megtiszteltetésnek” nevezte, hogy az első amerikai pápa került a trónra. Prevost, aki korábban Chiclayo püspöke volt Peruban, 2023-ban nevezték ki érsekké, majd bíborossá. A bíborosok titkos konklávéjában, amely Ferenc pápa halála után két héttel zajlott, négy szavazási forduló után választották meg.
Prevostot a progresszív Ferenc pápa szellemisége szerint ítélik meg, aki az emberi jogok és a szegények bajnoka volt, és akit karizmatikus stílusa miatt is ünnepeltek, ami a katolikus egyház külsőbb irányultságát célozta. Az elemzők megjegyezték, hogy Ferenc pápa az utóbbi években valószínűleg Prevostot Rómába hozta, hogy potenciális utódként felkészítse őt. Az augusztini misszionárius évtizedeken át dolgozott a szegényekkel és a marginalizáltakkal Peruban, ahol 2015-ben megszerezte a nemzetiségét. Korábbi bíborosi szerepében is kritizálta az Egyesült Államok Trump-adminisztrációját, különösen annak bevándorlásellenes politikáit.
Most, pápaként jelentős feladat áll előtte, hogy vezesse az egyházat a globális konfliktusok idején. Megfigyelők remélik, hogy képes lesz ellensúlyozni a világ színpadán megjelenő megosztó hangokat. A következő megjelenéseit, beleértve a vasárnapi Regina Coeli imádságot a Szent Péter-bazilikában és a hétfői sajtótájékoztatót, figyelemmel kísérik, hogy lássák, milyen irányba kívánja vezetni az egyházat, és milyen pápa lesz ő. Észak-Írország katolikusai is reagáltak az új pápa megválasztására, míg a Salfordi római katolikus püspök üdvözölte az első amerikai pápa megválasztását. A Bafta-díjas film pedig bepillantást nyújt egy „nagyon titkos és mélyen magánéleti folyamatba”. Az újonnan választott pápáknak tradíció szerint meg kell változtatniuk nevüket.

