
Fedezd fel az Északi-sark titkos raktárát, ahol a világ nagy művei várakoznak
Az Északi-sarkkör fölött, Norvégia főszigete és az Északi-sark között helyezkedik el Svalbard, ez a fagyos, hegyvidéki és távoli szigetvilág. Itt él a világ számos jegesmedvéje, és mindössze néhány ritka település található. Az egyik ezek közül Longyearbyen, a világ legészakibb települése, ahol mindössze néhány száz ember él. A település közelében egy leállított szénbányában található az Északi-sarki Világtár (Arctic World Archive, AWA), amely egy földalatti adattároló hely. Az itt tárolt adatokat filmre rögzítik, és a tervek szerint akár több száz évig megőrzik. Rune Bjerkestrand, a projekt alapítója így fogalmaz: „Ez egy olyan hely, ahol biztosítani tudjuk, hogy az információk túléljék a technológiai elavulást, az időt és az öregedést. Ez a küldetésünk.”
Bjerkestrand vezet minket a sötét folyosón, amely egy korábbi vasúti pálya mentén halad, 300 méter mélyen a hegy oldalába. Az archívum fém ajtajához érkezve egy szállítódoboz áll, amely ezüst csomagokkal van tele, mindegyikben filmtekercsek találhatók, melyek az adatokat tárolják. „Ez rengeteg emlék, rengeteg örökség,” mondja Bjerkestrand. „Itt digitális műalkotások, irodalmi művek, zenék, mozifilmek és még sok más található.” Az archívum nyolc éve működik, és eddig több mint 100 adatbejegyzés érkezett különböző intézményektől, cégektől és magánszemélyektől több mint 30 országból. A digitalizált tárgyak között található a Tádzs Mahal 3D-s modellje, ősi kéziratok a Vatikáni Könyvtárból, műholdas megfigyelések a Földről, és Edvard Munch híres festménye, a Sikoltás is.
Az AWA kereskedelmi működésű, és a norvég Piql adatmegőrző cég technológiájára támaszkodik, amelynek Bjerkestrand szintén az ügyvezetője. Az ötlet a közeli Globális Vetőmagtár ihlette, amely egy olyan hely, ahol a növényfajták megőrzése történik természeti vagy ember által okozott katasztrófák után. „Ma számos kockázat fenyegeti az információkat és az adatokat,” mondja Bjerkestrand. „Itt van a terrorizmus, a háborúk, a kibertámadások.” Svalbard tökéletes helyszín a biztonságos adattároló létesítmények számára, hiszen távol esik a háborúktól, válságoktól, terrorizmustól és katasztrófáktól. „Mi lehetne biztonságosabb ennél?”
A föld alatt sötét, száraz és hűvös van, a hőmérséklet egész évben fagypont alatt marad, ami ideális körülményeket biztosít a filmek biztonságos tárolásához. Bjerkestrand szerint, ha a globális felmelegedés következtében az Arktisz vastag permafrosztja megolvadna, a pincerendszer még mindig elég robusztus ahhoz, hogy megőrizze tartalmát. A kamra hátsó részében egy másik nagy fém doboz található, amely a GitHub Kódarchívumát tartalmazza. A szoftverfejlesztő itt több száz tekercs nyílt forráskódot tárolt, amelyek az operációs rendszerek, szoftverek, weboldalak és alkalmazások alapjait képezik. A programozási nyelvek, mesterséges intelligencia eszközök és minden aktív nyilvános adattár is itt van tárolva, amelyet 150 millió felhasználó hozott létre a platformon.
A Piql székhelyén, Dél-Norvégiában az adatfájlokat fotoszenzitív filmre kódolják. Alexey Mantsev, a cég vezető termékfejlesztője magyarázza el, hogy az adatok egy bit és byte sorozat formájában léteznek. „A klienseinktől érkező bitek sorozatát képekké alakítjuk. Minden kép körülbelül nyolcmillió pixelt tartalmaz.” Miután a képek kifejlődtek, a feldolgozott film szürke színű, de közelebbről nézve apró QR-kódok tömegének tűnik. Az információkat nem lehet törölni vagy megváltoztatni, és könnyen visszanyerhetők.
A hosszú távú tárolási módszerekkel kapcsolatban egy fontos kérdés merül fel: vajon az emberek meg fogják érteni, ami meg lett őrizve, és hogyan lehet azt visszanyerni évszázadok múlva? A Piql erre is gondolt, ezért a filmre egy optikailag olvasható útmutatót is nyomtatnak. Napjainkban több adatot használnak és generálnak, mint valaha, de a szakértők régóta figyelmeztetnek a potenciális „digitális sötét korszakra”, amelyet a technológiai fejlődés idézhet elő, elavulttá téve a korábbi szoftvereket és hardvereket. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi fájlok és formátumok hasonló sorsra juthatnak, mint a floppy lemezek és DVD meghajtók a múltban.
A világ legnagyobb két gazdasága közötti kereskedelmi háború enyhülésének jeleként az Északi-sarki Világtár évente három alkalommal fogad adatbejegyzéseket. A BBC látogatása során az utolsó bejegyzések között szerepeltek veszélyeztetett nyelvek felvételei és Chopin zeneszerző kéziratai is. Christian Clauwers fényképész, aki a tengerszint-emelkedés által fenyegetett Csendes-óceáni szigeteket dokumentálja, szintén elhelyezte munkáit. „Felvételeket és fényképeket adtam le, a Marshall-szigetek vizuális tanúi,” mondja. „A sziget legmagasabb pontja három méter, és óriási hatással van rájuk az éghajlatváltozás.” Az archívum vezetője, Joanne Shortland pedig, aki történelmi autómodellek rajzait és fényképeit helyezte el, így fogalmaz: „Nagyon megindító és szürreális élmény volt.” A digitalizált világ folyamatosan változik, és ez új kihívások elé állít minket az adatok megőrzése terén.

