Szovjet űrhajó zuhanása a Földre várható

A szovjet űrhajó egy darabjának visszatérése a Föld légkörébe várhatóan ezen a szombaton történik, miután több mint ötven éven át keringett az űrben. A Kosmos 482 űrszondát 1972-ben indították el, eredetileg a Vénusz felfedezésére, ám nem tudott elhagyni az alacsony Föld körüli pályáját, és végül négy részre tört. Az amerikai űrhivatal, a NASA információi szerint az egyik töredék, amely valószínűleg a leszállóegység, most újra belép a Föld légkörébe, és van esély arra, hogy egy része megússza a teljes elégetést. Az Európai Űrügynökség előrejelzése szerint a re-entry várhatóan 2023. május 10-én, 09:16 BST körül történik, de ez az időpont órákra is változhat.

Bár sok ismeretlennel szembesülünk a visszatéréssel kapcsolatban, például hogy hol fog landolni, a szakértők szerint, ha a leszállóegység bármilyen formában túlél, akkor is a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozzon. Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség űrszemét-mitigation szakértője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyerünk, mint hogy ez a darab űrszemét ránk zuhanjon.” A leszálló kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter széles és súlya közel fél tonna. Azért tervezték, hogy kibírja a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletét és nyomását, így robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezik. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula túlélheti a kontrollálatlan süllyedést a Föld légkörében.

A kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé történő lassú süllyedéshez terveztek, valószínűleg már régóta degradálódott, mivel több mint 50 éve az űrben van. A földön élő emberekre gyakorolt kockázat alacsonynak számít, ugyanakkor a kapszula becsült repülési útvonala széles területet lefed, 51,7° északi és déli szélesség között, ami a legtöbb lakott területet magában foglalja. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár Londonig és a Dél-Amerika legdélebbi csücskeig is elérhet.

Korábban már voltak kontrollálatlan űrszemét események. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített tárgyak visszatérése a Föld légkörébe meglehetősen gyakran előfordul”, hetente nagyobb űrhajók, míg naponta kisebbek esetében. Az objektumok jellemzően elégnek a légkörben, mielőtt a földre érnének. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban nagyrészt a Csendes-óceán felett égett el.

A Kosmos 482-t most szoros figyelemmel kísérik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űrhajókat „úgy kell tervezni, hogy biztonságosan eltávolíthassák magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérésekkel”. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a kockázatot, hogy bármilyen szemét lakott területekre essen, így védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezelik az űrszemét környezeti hatását”. Az esemény tehát nemcsak tudományos érdeklődést kelt, hanem figyelmeztet minket arra is, hogy az űrkutatás és az űrszemét kezelése egyre fontosabbá válik a jövőben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy9vz28nyedo