
Zoológiai születésű hiúz: képes lesz-e a vadonban boldogulni?
Amikor a ketrec ajtaja kinyílik, a hiúz óvatosan körülnéz, megérzi a levegőt, majd lassan, de biztosan teszi meg első lépéseit a német Fekete-erdőben. Ez a hiúz a Cornwall-i állatkertben született, és ha sikerül beilleszkednie az új környezetébe, ő lehet az első, az Egyesült Királyságban született hiúz, akit sikeresen visszaengednek a vadonba. Általában az állatkertekben született állatok nem kerülnek vissza a természetbe, mivel vagy nem rendelkeznek a túlélési készségekkel, vagy túlságosan hozzászoktak az emberi kapcsolatokhoz. Azonban a nőstény hiúzok hiánya az európai szaporítási programban vezetett ahhoz, hogy a Newquay Állatkertből kérjenek egy példányt. Az állatot Németországba szállították, ahol következő hónapjaiban egy kerítésen belül figyelik majd, hogy felkészült-e a kihívásra.
A BBC stábja is jelen volt, amikor a hiúzt egy teherautóra pakolták, hogy elinduljon délnyugat-Németország felé. Két nappal később már Németországban voltunk, ahol a hiúzt óvatosan terelték be egy 1200 négyzetméteres kerítésbe. John Meek, a Newquay Állatkert munkatársa is ott volt, és látta, ahogy a hiúz óvatosan kilép az új otthonába. „Egy nagyfiú vagyok, de néhány könnycsepp ott volt a szememben” – mondta. „Manapság az állatkertek már nem csupán állatokat tartanak ketrecben. A feladatuk a természetvédelem. És ez most itt a természetvédelem élő példája.”
Európa erdeiben már több ezer hiúz él vadon, de a génállományuk növelése érdekében új példányok bevezetésére van szükség, különösen Közép-Európában. Bár nem hivatalosan „nagy macskának” számítanak, az eurázsiai hiúz súlya elérheti a 30 kilogrammot is, és szarvasokra vadászik. Az Egyesült Királyságban egykor őshonos volt, de évszázadokkal ezelőtt a kihalás szélére kerültek. Jelenleg, amikor a brit szarvaspopuláció rekordmagasságokban van, egyre többen szorgalmazzák visszatelepítésüket.
Dina Gebhardt, a Berni Állatkert hiúzszaporító koordinátora, mosolyogva mondja, hogy „alapvetően Tinder vagyok a zoo-ból származó hiúzok számára.” Ő volt az, aki SOS-t küldött a Newquay-i hiúzért. Dina feladata, hogy a kontinens különböző pontjairól párosítsa a nőstény és hím hiúzokat, valamint új otthonokat találjon az utódaiknak. „A természetünk nagyon töredezett, a vasutak, az utcák és a városok miatt. Ez sok akadályt teremtett a hiúzok számára, ami inbrededhez vezetett” – magyarázza Dina. Ennek leküzdésére Dina olyan fiatal hiúzokat keres, akiket vissza lehet engedni a vadonba, hogy növeljék a számukat és javítsák a génkeveredést.
Általában a Dina által kiválasztott hiúzok születésüktől kezdve a lehető legkevesebb emberi kapcsolattal nőnek fel, kifejezetten a visszatelepítés céljából. Tavaly viszont, Dina csalódására, különösen sok hím hiúz született, és egy sikeres visszatelepítési programhoz sokkal több nőstényre van szükség. Így Dina a Newquay Állatkerthez fordult, hogy érdeklődjön, elérhető-e a kétéves nőstény. „Természetesen azonnal igent mondtunk, ez az, amit nagyon szeretnénk tenni” – mondta John Meek, a Newquay Állatkert növény- és állatkurátora.
A következő hónapokban a hiúzt figyelemmel kísérik, hogy kiderüljön, rendelkezik-e a vadonban való túléléshez szükséges készségekkel. A zsákmány elfogása és megölése várhatóan nem lesz probléma. „Ha ismered a macskákat, tudod, hogy még egy olyan macska is, amely egész életét egy szobában töltötte, amint kikerül, képes lesz elkapni egy madarat vagy egy egeret” – mondta Eva Klebelsberg, aki a Baden-Württemberg hiúz-visszatelepítési programját vezeti. Jelenleg egy őz hulla felett állunk a Fekete-erdőben, Karlsruhe közelében. Itt már van egy kis hiúzpopuláció, és ez az egyik általuk elejtett zsákmány. Az állat nyakán lévő harapásnyomok egyértelmű bizonyítékai a hiúz jelenlétének.
Eva elmondta, hogy az európai ökoszisztémákból hiányoznak a nagy ragadozók, és a hiúz segít a szarvasok populációjának kontrollálásában, biztosítva, hogy azok ne pusztítsák el az erdős területeket. A Newquay-i hiúz sorsa szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy hogyan viszonyul az emberekhez. Mivel életét ketrecben töltötte, emberek által etetve, meg kell mutatnia, hogy nem keres további emberi interakciót. „Közép-Európa nagyon zsúfolt, és nincs sok hely, ahol elegendő tér van a nagyobb állatok számára” – mondta Dr. Marco Roller, a Karlsruhe-i állatkert igazgatója. „Nem akarunk ember-állat konfliktusokat. Számunkra fontos, hogy ne legyenek agresszív vagy kíváncsi állatok, amelyek városok közelében vagy emberi települések közelében járnak.” A Newquay-i hiúz sorsáról a nyár végén döntenek, miután hónapokig figyelemmel kísérték a fejlődését.

