Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást mér a globális klímavédelmi intézkedésekre – nyilatkozta Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímavédelmi főnöke. Trump 2022 novemberében történt megválasztása óta máris számos intézkedést hozott, amelyek hátrányosan érintik az Egyesült Államok környezeti politikáját. Az egyik legfontosabb lépése az volt, hogy az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a globális klímaváltozás megfékezése érdekében dolgoztak ki. Emellett jelentések szerint akadályozta az amerikai tudósok nemzetközi klímakutatási programokban való részvételét, valamint eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit. Trump a zöld technológiák fejlesztésére irányuló elődjei törekvéseit „zöld új átverésnek” minősítette.

Ami azonban figyelemre méltó, hogy Trump annak ellenére, hogy a klímaügyekben nem éppen zöld politikát folytatott, mégis erőteljes érdeklődést mutatott az ukrán elnökkel való megállapodások iránt a kritikus ásványi anyagok terén. Továbbá, mind Grönland, mind Kanada iránt is fokozott érdeklődést tanúsított, amelyek mindkettő gazdag kritikus ásványi anyagokban. Trump elnöksége alatt a kritikus ásványi anyagok beszerzése kiemelt figyelmet kapott, hiszen ezek alapvetőek olyan iparágakban, mint a repülés és a védelem, de érdekes módon a zöld technológiák gyártásához is elengedhetetlenek.

Trump közvetlen munkatársa, Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, tisztában van azzal, hogy a kritikus ásványi anyagok mennyire fontosak a zöld átmenet szempontjából. Az olyan anyagok, mint a grafit (elektromos járművekben), lítium (akkumulátorokban) és nikkel (rakétákban) kulcsszerepet játszanak a modern technológiákban. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden ország saját listával rendelkezik a kritikus ásványi anyagokról, amelyek általában ritkaföldfémeket és más fémeket, például lítiumot tartalmaznak. A kereslet az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt; 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal nőtt, ami a tiszta energia és az elektromos járművek gyors fejlődésének tudható be.

A Musk által kifejtett aggodalom a kritikus ásványi anyagok beszerzésével kapcsolatban már három évvel ezelőtt megmutatkozott, amikor tweetelte, hogy a lítium ára „őrült szintekre nőtt”, és a Tesla talán kénytelen lesz közvetlenül a bányászatba és a finomításba bevonódni, hacsak nem javulnak a költségek. A lítium, bár bőségesen megtalálható a Földön, gyakran nehezen megközelíthető helyeken található, így a bányászati projektek logisztikai költségei magasak lehetnek. Más esetekben viszont egy országra való függőség is fennáll, mint például a Kongói Demokratikus Köztársaság, amely a világ lítium- és kobalt-termelésének jelentős részét adja. Ezért, ha politikai zűrzavar vagy természeti katasztrófa történik, az hatással van a piaci árakra.

Kína dominanciája a kritikus ásványi anyagok piacán abból a felismerésből fakad, hogy a zöld technológiák gazdasági lehetőségeket kínálnak. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem klímaváltozási intézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína körülbelül tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy stratégiai irányt vesz a megújuló energiák és az elektromos járművek fejlesztésére, és mára a világpiac domináló szereplővé vált. A Benchmark Mineral Intelligence árazási ügynökség vezetője, Daisy Jennings-Gray figyelmeztetett arra, hogy mivel a kritikus ásványi anyagok geológiailag korlátozottak, nem minden országban garantáltak a gazdaságilag kinyerhető készletek.

Trump politikájának hátterében a félelem áll, hogy az Egyesült Államok hátrányos helyzetbe kerülhet Kínával szemben. Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology professzora szerint Kína dominanciája a feldolgozási szakaszban, amely a legmagasabb haszonkulccsal bír, komoly gazdasági előnyöket biztosít számukra. Az Egyesült Államoknak ezért sürgősen át kell gondolnia a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos politikáját, különösen a Kínától való függőség csökkentése érdekében.

A Biden-adminisztráció a zöld technológiák támogatására irányuló politikát folytatott, amelynek része volt az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) bevezetése is, amely adókedvezményeket és támogatásokat kínál a környezetbarát technológiákhoz. Azonban a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos előkészítő munkák viszonylag háttérbe szorultak. Trump legújabb lépései azonban azt jelzik, hogy a kritikus ásványi anyagok beszerzésére irányuló politika talán most kezd teret nyerni.

Az elkövetkező időszakban Trump további intézkedésekre készülhet, amelyek a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásokat célozzák meg. Az iparági szakértők azt valószínűsítik, hogy Trump egy „Kritikus Ásványi Anyagok Végrehajtási Rendeletet” készül bevezetni, amely gyorsítaná a bányászatot és a feldolgozó üzemek létesítését az Egyesült Államokban. Azonban a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a bányászati és feldolgozási láncok kiépítése időigényes folyamat, és sok esetben akár egy évtizedet is igénybe vehet.

A Trump-adminisztráció tehát, miközben a kritikus ásványi anyagok beszerzésére összpontosít, nem szabad figyelmen kívül hagynia a környezeti szempontokat sem. A politikai helyzet bonyolult, és Trumpnak egyensúlyoznia kell a gazdasági érdekek és a környezetvédelmi kötelezettségek között, ha sikeresen kívánja képviselni az Egyesült Államokat a globális piacon.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo