Négy éven belül Oroszország támadást indíthat a NATO ellen, figyelmeztet a német védelmi miniszter

A nyugati védelmi szövetség, a NATO tagjainak fel kell készülniük egy esetleges orosz támadásra a következő négy évben – figyelmeztetett Carsten Breuer, a német védelmi főnök. A BBC-nek adott nyilatkozatában Breuer elmondta, hogy Oroszország évente több száz harckocsit gyárt, amelyek közül sokat felhasználhatnak a NATO balti államai ellen indítandó támadásokhoz 2029-re, vagy akár korábban is. A NATO, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, szerinte egységes marad az ukrajnai háborúval kapcsolatban, annak ellenére, hogy Magyarország és Szlovákia nemrégiben kifejezte eltérő véleményét. Breuer a sanghaji védelmi csúcstalálkozón beszélt, amelyet a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szervezett Szingapúrban. Kommentárjai a NATO országok következő csúcstalálkozója előtt érkeztek, amelyet Amszterdamban tartanak, ahol a védelmi költségvetésekről és más fontos témákról fognak tárgyalni.

A német tábornok hangsúlyozta, hogy NATO-t komoly fenyegetés éri Oroszország részéről, ami számára eddigi 40 éves szolgálata alatt soha nem tapasztalt helyzet. Jelenleg Oroszország hatalmas mértékben növeli haderejét, évente körülbelül 1500 fő harckocsit gyárt. Breuer elmondta, hogy nem minden harckocsi kerül az ukrajnai háborúba, hanem egy része raktárakba és új katonai struktúrákba kerül, amelyek folyamatosan a Nyugat ellen irányulnak. Oroszország emellett 2024-re négy millió darab 152 mm-es tüzérségi lőszert is előállít, és nem mindegyik kerül Ukrajnába – tette hozzá. Az elemzések német és szövetséges országok szakértőitől származnak. Breuer szerint a katonai készletek felhalmozása mögött szándék húzódik, amely a balti államok ellen indítandó jövőbeli támadásra készül.

A tábornok kiemelte, hogy a balti államok, különösen a Szuwalki-hézag, amely Litvánia, Lengyelország, Oroszország és Fehéroroszország határán helyezkedik el, különösen sebezhető helyzetben vannak. „A balti államok valóban ki vannak téve az oroszoknak, és ha ott vagy, akkor ezt tényleg érzed” – mondta Breuer, utalva arra, hogy az észt kollégái a vad tűz közelében lévő helyzethez hasonlították magukat, ahol „érzik a hőt, látják a lángokat és érzik a füstöt”, míg Németországban „valószínűleg csak egy kis füstöt látnak a horizonton, és nem többet”.

Breuer szerint ez rávilágít a különböző európai országok eltérő nézőpontjaira a lehetséges orosz támadás fenyegetésével kapcsolatban. Oroszország nézetei az ukrajnai háborúval kapcsolatban eltérnek a nyugati állásponttól, mivel Moszkva a konfliktust egy nagyobb NATO-val vívott összecsapás folytatásának tekinti, és ennek megfelelően próbálja megtalálni a réseket a védelmi vonalainkban. Rámutatott a közelmúltban történt támadásokra is, amelyek alatt tengeralatti kábeleket értek, valamint kiber támadásokra az európai közlekedési hálózatok ellen, és megemlítette az ismeretlen drónokat, amelyek német erőművek és más infrastruktúrák felett bukkantak fel.

A NATO tagoknak ezért szerinte újból fel kellene építeniük haderejüket. „Amit most tennünk kell, az az, hogy tényleg bele kell húzni, és el kell mondani mindenkinek, hogy növeljék a védelmi képességeiket, mert szükség van rá. Szükségünk van arra, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat, és így elrettentő erőt is kiépíthessünk” – hangsúlyozta. Amikor a NATO kohéziójáról kérdezték a BBC munkatársai, figyelembe véve Magyarország és Szlovákia Oroszországgal való szorosabb kapcsolatait, Breuer biztosította a közönséget, hogy a szövetség egészséges maradt. Rámutatott Finnország és Svédország NATO-hoz való csatlakozására, amely a háború kezdete után történt. „Soha nem láttam még ilyen egységet, mint most” – mondta, utalva arra, hogy minden érintett ország és katonai vezető tisztában van a NATO-t fenyegető aktuális helyzettel, és mindannyian tudják, hogy elrettentést és kollektív védelmet kell kialakítani.

Breuer megjegyzései egy újabb jelét adják annak, hogy Németország védelmi és orosz politikájában jelentős változások történnek. Mint sok más nyugati ország, így az Egyesült Királyság is évek óta csökkentette védelmi költségvetését, de egyre inkább felismerik a szükségességét ennek megfordításának, még a Zöld Párt is támogatta a közelmúltban a német védelmi kiadások korlátozásainak feloldását. A nyugati katonai és politikai vezetők készsége ellenére azonban kérdések merülnek fel, hogy vajon a szándékok és a valóság mennyire találkozik. Évekbe telik, mire Európa katonai ipara fel tudja venni a versenyt Oroszország fegyvergyártási kapacitásával. Közben az Egyesült Államok is csökkentette európai védelmi elkötelezettségeit, hogy a csendes-óceáni térségre összpontosítson.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62v63gl8rvo