
Nagy csapás a megújuló energia terjedésének: lemondtak egy jelentős szélfarmról
A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentése komoly csapást jelentett az Egyesült Királyság kormányának tiszta energia célkitűzései számára, mivel a cég leállította a Hornsea 4 nevű óceáni szélerőmű-beruházás tervezését, amely a kelet-yorkshire-i partvidéken valósult volna meg. Ez a projekt a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőműve lett volna, amelynek potenciális kapacitása 2,4 gigawatt lett volna, elegendő energia biztosítva több mint egymillió otthon számára. Az Orsted indoklása szerint a projekt már nem volt gazdaságos, annak ellenére, hogy a brit kormánnyal egy 15 éves szerződést írtak alá, amely garantálta, hogy az általuk termelt áramot egy előre meghatározott áron értékesíthetik.
Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években drasztikus költségnövekedéssel nézett szembe, amelyet a kormány is elismert. A Energia Biztonság és Nettó Nulla Minisztérium (DESNZ) szóvivője elmondta, hogy a globálisan magas infláció és az ellátási láncok problémái jelentős hatással vannak az iparra Európa-szerte. Az Orsted lemondása már a második eset, amikor egy fejlesztő megállít egy jelentős óceáni projektet. A svéd Vattenfall cég júliusban a Norfolk partvidékén tervezett 1,4 gigawatt kapacitású szélerőmű fejlesztését is leállította, szintén a költségek emelkedése miatt. Ezt a projektet később a német RWE energiaipari vállalat vásárolta meg, amely kijelentette, hogy folytatni kívánja a fejlesztést.
A tengeri fejlesztők előtt álló nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a Munkáspárt öt központi „küldetésének” egyike. Jelenleg az Egyesült Királyság energiaellátásának valamivel több mint fele származik szélerőművekből, napenergiából, nukleáris és biomassza forrásokból. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, mindössze öt év alatt. Az Aurora Energy becslései szerint ehhez a tengeri szélerőmű kapacitását háromszorosára kell növelni, valamint a nap- és szárazföldi szélerőművek mennyiségét is meg kell duplázni.
A célok eléréséhez azonban jelentős korszerűsítések szükségesek az elektromos hálózatban is, 620 mérföldnyi új vezeték, alállomások és egyéb berendezések telepítésével. Sok helyi közösség ellenáll a közelükben lévő új energia-infrastruktúra megvalósításának, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Számos iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reformpártok tagjai is úgy vélik, hogy a 2030-as cél nem elérhető. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora régóta hangsúlyozza, hogy az ilyen infrastruktúra felépítése a megadott időkereten belül szinte lehetetlen lenne. „Ha nem teljesítjük a nagyon rövid távú célt, az a költségek maximalizálásához vezet” – figyelmeztetett Helm.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „rettentően nehéz” lesz, de szerinte „Herkulesi erőfeszítéssel” mégis elérhető. Ed Miliband energiaügyi miniszter is elismeri, hogy a terv ambiciózus és vitatható, de határozottan állítja, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentése, az éghajlati válság kezelése és az energiaellátás biztonságának megteremtése érdekében.
A brit kormány azt tervezi, hogy együttműködik az Orsted céggel a Hornsea 4 projekt „újraindításában”, és meggyőződésük, hogy a tiszta energia küldetés még mindig elérhető. „Erős projektcsővezetékünk van a tiszta energia 2030-as megvalósítása érdekében, és küldetésorientált megközelítésünk biztosítja, hogy a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések ellenére is elérjük a kitűzött célokat” – nyilatkozta egy szóvivő. Az iparági kihívások ellenére a jövőbeni energiaátmenet kulcsfontosságú lesz a fenntartható fejlődés érdekében, azonban az úton számos akadály vár még ránk.

