Khamenei kételkedik az amerikai atomtárgyalások sikerében
Ali Khamenei, Irán legfelsőbb vezetője, kifejezte kétségeit az Egyesült Államokkal folytatott nukleáris tárgyalások kimeneteleivel kapcsolatban. Szerinte az Egyesült Államok „túlzott és felháborító” követeléseket támasztott az urán dúsításával kapcsolatban, amely alapvetően befolyásolja a tárgyalások sikerességét. „Nem gondoljuk, hogy ez bármilyen eredményhez vezetne. Nem tudjuk, mi fog történni” – nyilatkozta Khamenei egy, az elhunyt Ebrahim Raisi volt elnök tiszteletére tartott megemlékezésen. Az elnök, aki tavaly helikopterbaleset következtében hunyt el, a keményvonalas politikai megközelítése miatt volt ismert, amelyben elutasította a közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke múlt héten azt állította, hogy Irán „valamiféle” egyetértésre jutott a megállapodás feltételeit illetően, miután Oman közvetítésével négy fordulóban tárgyaltak. Azonban a legújabb forduló előtt Irán fő tárgyalója határozottan elutasította Trump kijelentését, miszerint Iránnak el kellene köteleznie magát az urán dúsításának leállítására. Az urán dúsítása kulcsfontosságú kérdés, mivel ez az anyag felhasználható reaktor üzemanyag előállítására, de potenciálisan nukleáris fegyverek gyártására is.
Trump, aki 2015-ben egyoldalúan kilépett a világ hatalmaival, köztük Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, figyelmeztette Iránt, hogy katonai akcióval nézhet szembe az Egyesült Államok és Izrael részéről, ha a tárgyalások nem bizonyulnak sikeresnek. Irán azonban rendre hangsúlyozta, hogy nukleáris tevékenységei teljes mértékben békés célokat szolgálnak, és soha nem kíván nukleáris fegyvereket fejleszteni vagy beszerezni. Ugyanakkor a már meglévő nukleáris megállapodás kereteit megszegve, válaszul a hét évvel ezelőtti súlyos amerikai szankciókra, Irán jelentős mennyiségű, magas dúsítású uránt halmozott fel, amely elegendő lenne több bombához.
Khamenei az újabb tárgyalásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy Raisi elődje, Hassan Rouhani alatt a tárgyalások nem hoztak eredményt, és nem hiszi, hogy Masoud Pezeshkian, aki reformista nézeteket vall, áttörést tudna elérni a folyamatban. Khamenei bírálta a Trump-adminisztráció megközelítését, és kijelentette, hogy „az amerikai félnek el kellene kerülnie a nonszensz megjegyzéseket”. Hozzátette, hogy az, ha az Egyesült Államok megpróbálja megakadályozni Iránt a dúsításban, „nagy tévedés”, mert senki nem várja el a beleegyezésüket.
Steve Witkoff, az amerikai különmegbízott, az ABC Newsnak adott interjújában kifejtette, hogy „nem engedhetjük meg, hogy akár 1%-ot is dúsítsanak”. Witkoff szerint az Egyesült Államok egy olyan javaslatot dolgozott ki, amely figyelembe veszi Irán igényeit, anélkül, hogy tiszteletlen lenne. „Szeretnénk megoldást találni, és úgy gondoljuk, hogy ez lehetséges” – fogalmazott. Azonban megjegyezte, hogy minden a dúsítástól mentes megállapodással kezdődik, mivel a dúsítás lehetővé teszi a fegyverek előállítását, amelyet az Egyesült Államok nem kíván megengedni.
Irán külügyminisztere, Abbas Araqchi, gyorsan reagált Witkoff kijelentéseire, figyelmeztetve, hogy „a nem reális elvárások megakadályozzák a tárgyalásokat”, és hogy az iráni urán dúsítását nem lehet leállítani. „Úgy gondolom, hogy teljesen távol áll a tárgyalások valóságától” – tette hozzá Araqchi.
A 2015-ös megállapodás, amelyet Irán a Barack Obama vezette amerikai adminisztrációval, valamint az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal kötött, lehetővé tette Irán számára, hogy korlátozza nukleáris tevékenységeit, és hozzájáruljon a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseihez cserébe a szankciók enyhítése érdekében. Irán számára csak 3,67%-os tisztaságú urán dúsítása volt megengedett, amelyet kereskedelmi nukleáris erőművek üzemanyagának előállítására lehetett felhasználni. 2023 februárjában a NAÜ figyelmeztetett arra, hogy Irán közel 275 kilogramm, 60%-os tisztaságú uránt halmozott fel, amely a fegyverekhez szükséges hozzá közeli szintnek számít. Elméletileg ez elegendő lenne ahhoz, hogy 90%-os dúsítással hat nukleáris bombát állítsanak elő. A helyzet tehát bonyolult és feszültséggel teli, amellyel a nemzetközi közösségnek is foglalkoznia kell.
Ezeket is érdemes megnézni
Több millió fogyasztó kaphat 70 fontos kártérítést a Mastercard döntése nyomán
Amerika és Nagy-Britannia megegyezett a Trump által kivetett vámok csökkentéséről autókra és fémekre
