Iskolavégzők bulija a hajnalig közlekedő buszokon, Norvégia szerint ez már túlzás

Selma Jenvin-Steinsvag és osztálytársa, Aksel, izgatottan futottak a oslói metróhoz, piros overalljaikban. Selma, aki 18 éves, elmondta: „Ezek után az összes írásbeli vizsgánk véget ér.” Az iskolát elhagyó fiatalok, akiket Norvégiában russnak neveznek, színes overalljaikkal a 17. május előtti hetekben egyfajta felnőtté válási hagyományt képviselnek. Ezen a napon a russok végre lazíthatnak a vizsgák befejezése után, és egy utolsó nagy bulira készülhetnek. Azonban a fiatal norvégok egyre növekvő csoportja már hetekkel az ünnepségek előtt, jóval a vizsgák befejezése előtt elkezdi a bulizást. A szórakozásnak van egy olyan oldala, amely egyre inkább aggasztja a szülőket és a politikai vezetőket – ez pedig a russebuss, azaz a bulibusz.

„Ez egy bulibusz! Minden este kimegyünk egy hónapra, iszunk, bulizunk a barátainkkal, és csak szórakozunk!” – mondja Edvard Aanestad, aki 19 éves, és az oslói nyugati oldalon fejezi be az iskolát. A félelem az, hogy a bulizás hetei és a társadalmi nyomás káros hatással vannak a tinédzserek általános jólétére, valamint a tanulmányi teljesítményükre is. A bulibuszok bérlése és díszítése gyakran óriási költségeket emészt fel, sok iskolát elhagyó fiatal pedig adósságba kerül, hogy mindezt finanszírozni tudja. „Egy bulibusz éjjel a hajnali órákig közlekedik. Nagyon hangos zenét játszunk és bulizunk egész éjjel” – mesélte Edvard barátja, Henrik Wathne, aki szintén 18 éves. A bulik mellett egyre több panasz érkezik, miszerint az ünneplések súlyos ivászatot, drogfogyasztást és kevesebb alvást eredményeznek. Az is aggasztó, hogy sok tinédzser úgy érzi, hogy kimarad a bulikból, mivel nem tudja megfizetni a költségeket. Mindez ráadásul egybeesik a vizsgaidőszakkal.

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök tavaly elmondta, hogy ő is élvezte a ballagását, de a bulibusz kultúra kicsúszott az irányítás alól. Az ő beavatkozása hosszú évek nyilvános vitái után történt, amelyek során a hatóságok és sok iskolaelhagyó, valamint szüleik is kifejezték aggályaikat. „Aggódunk néhány negatív tendencia miatt az iskoláinkban és a környékeinken, valamint általában a norvég fiatalok kultúrájában” – mondja Solveig Haukenes Aase, akinek a legidősebb gyermeke idén ballag. Két fiatalabb gyermeke még nem kezdte el a középiskolát, és panaszkodik, hogy ez a kultúra a fiatalabb tinédzserekre is hatással van: „Az utóbbi években már a középiskolás gyerekekre is hatással van.” Más szülőkkel együtt egy olyan csoportot alapított, amelynek célja, hogy a fiatalok számára biztonságosabb környezetet teremtsenek. „Korábban az iskola hatóságok hozzáállása az volt, hogy ez egy magánügy, a russefeiring (ünneplés) pedig a szabadidődben történik” – mondta a BBC-nek. „De a tanárok, igazgatók és az iskola hatóságok mentalitása megváltozott, és most már széles körben elismerik, hogy az új russe kultúra hatalmas hatással van az iskolai környezetre.”

Kari Nessa Nordtun, Norvégia oktatási minisztere azt mondta, hogy „sok éve problémát jelent, hogy az ünneplések és a vizsgaidőszak összefonódik.” A BBC-nek elmondta, hogy az iskolaelhagyók nehezen tudnak koncentrálni a vizsgákra a bulizás miatt, és a teljesítményük is csökkent emiatt. „Az ünneplés rendkívül kereskedelmi szempontúvá és kizáróvá vált, és azt tapasztaljuk, hogy ezek a negatív hatások egészen az alsó középiskoláig terjednek.” A cél az, hogy megszüntessék a társadalmi kirekesztést, a társadalmi nyomást és a fiatalok számára magas költségeket. Jelenleg dolgoznak egy új, befogadóbb ballagási ünnepség létrehozásán, amely jövő évtől az ünnepléseket a vizsgák utáni időszakra helyezi át.

A bulibusz hagyománya az 1980-as évek elején kezdődött Oslóban, és a nagyobb elit iskolák között volt elterjedt. Azonban mára országos méretűvé vált, és Ivar Brandvol, aki írt erről a hagyományról, úgy véli, hogy a buszok célja megváltozott, így a buszos ünneplések már nem az egész osztályra vonatkoznak, hanem inkább egy szűkebb csoportot céloznak. „Egy másik változás az, hogy mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy valaki részt vehessen egy buszcsoportban. Néhány buszcsoport költségvetése akár 3 millió korona (220 000 font) is lehet, még ha csak bérlik is a buszt” – mondja. „A hangrendszerek Európa különböző részeiből érkeznek. A csoportok gyakran eladnak vécépapírt barátoknak, családtagoknak és szomszédoknak, hogy kis profitot szerezzenek. De a gyerekeknek tonnányi vécépapírt kell eladniuk ahhoz, hogy elegendő pénzt keressenek, és általában a megtakarításaik felhasználásával adósságba kerülnek.”

Norvégiában széles körben elfogadottá vált, hogy a bulizó iskolai fiatalok kultúráját vissza kell fogni. A kormány is aggódik a fiatalok biztonságáért, mivel az éjszaka közlekedő buszokon táncolnak. „Azt szeretnénk, ha az idei érettségizők lennének az utolsó olyan évfolyam, akik engedélyt kapnak arra, hogy olyan átalakított buszokat használjanak, amelyek oldalra néző ülésekkel és állóhelyekkel közlekednek” – mondja Jon-Ivar Nygard, Norvégia közlekedési minisztere. „Többé nem küldhetjük el fiataljainkat biztonságtalan buszokon.” Azonban sok fiatal iskolát elhagyó véleménye szerint a kormány terve túl messzire megy. „A kormány el akarja venni az oldalra néző üléseket a buszokról, és csak csoportos üléseket szeretnének. Szerintem ez rossz irány” – panaszkodik Edvard Aanestad. A buszokkal kapcsolatos kirekesztési problémák kezelésében pedig ő és barátja, Henrik úgy vélik, hogy a hatóságok rossz megközelítést alkalmaznak. Az ő évfolyamukban a 120 iskolaelhagyóból csak fele tartozott bulibusz csoportba, és egyetértenek abban, hogy ennek egyik oka a magas költség. De a két fiatal azt mondja, hogy évekig tervezték az ünnepségeiket, még mellékállást is vállaltak, hogy finanszírozni tudják az egész élményt. „Ez nem fog seg

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cj3jz668y17o