Az Egyesült Királyságban 2025-ben máris rekordot döntöttek a tűzvész által elpusztított terület nagyságával

Az Egyesült Királyság területén eddig idén nyáron már több mint 29,200 hektáron (292 négyzetkilométer vagy 113 négyzetmérföld) pusztítottak a vad tüzek, ami meghaladja az elmúlt évtized bármely évének összesített adatát. Ezt a Global Wildfire Information System (Globális Tűzvédelmi Információs Rendszer) adatai sugallják, amely 2012 óta követi a leégett területek nagyságát. A legutolsó rekordot 2019-ben állították fel, amikor 28,100 hektáron pusztítottak a tüzek az egész év során. Az idei tűzvészek hátterében a március és április elejei hosszú, száraz és napos időjárás áll, amely ideális körülményeket teremtett a széleskörű égések számára. Az Egyesült Királyság területén a tavasz elején a vad tüzek gyakoriak, mivel a tél végére sok elhalt vagy nyugalmi állapotba került növényzet halmozódik fel, amely gyorsan kiszárad.

A közelmúltban bekövetkezett csapadékos időjárás nagy része véget vetett a tűzesetek sorozatának, de nem mielőtt rekord szintet értek volna el. A Global Wildfire Information System adatai csak azokat a tüzeket rögzítik, amelyek területe meghaladja a 30 hektárt (0,3 négyzetkilométer). Eddig több mint 80 ilyen tűz keletkezett az Egyesült Királyságban az év kezdete óta. A legtöbb tüzet emberek gyújtják meg, akár szándékosan, akár véletlenül, de a kedvező időjárási körülmények jelentősen megkönnyítik a tüzek keletkezését és gyors terjedését. Will Lang, a Met Office kockázati és ellenállósági szolgáltatások vezetője elmondta, hogy március rendkívül száraz és napos volt, ami a viszonylag csapadékos őszi és téli időszakot követte. Ez az időjárás a növényzet mennyiségének növekedéséhez vezetett, amely táplálékot szolgáltatott a tűz számára.

A március és április közötti csapadékhiány különösen kedvező a tüzek számára. Guillermo Rein, az Imperial College London tűz tudományi professzora elmagyarázta, hogy a növényzet a tél utáni időszakban nyugalmi állapotba kerül, nem nő, így nagyon száraz lesz és víz nélkül marad. Amikor tavasszal a növényzet újra életre kel, de még nincs elegendő víz a növekedéshez, az időszak rendkívül gyúlékony. Az április 2. és 8. közötti hét során több mint 18,000 hektár (180 négyzetkilométer) égett le, ami a legmagasabb heti adat a nyilvántartásban.

A BBC által végzett elemzés során műholdfelvételek segítségével bemutatták az idei év két legnagyobb tűzvészét. A délnyugat-skóciai Galloway Forest Parkban körülbelül 65 négyzetkilométer égett le, amely a brit összterület negyedét teszi ki. Egy másik tűz a közép-walesi Aberystwyth közelében, körülbelül 25 kilométerre keletre, szintén jelentős területet érintett, körülbelül 50 négyzetkilométert. Ezen kívül tűzvészeket észleltek műholdas képeken Arran, Bute és Skye szigeteken, valamint a Mourne-hegységben Délkelet-Észak-Írországban, mindezek április elején történtek.

Ezek a korai tavaszi tűzvészek, amelyek elsősorban fű- és cserjeflóra égését érintették, jelentős terhet róttak a tűzoltóságokra, miközben ökológiai hatásaik bonyolultak lehetnek. Nem minden tűz, különösen a kisebb, alacsony intenzitású égések, feltétlenül katasztrofálisak a hosszú távú növényzet egészségére nézve. Bizonyos növények, mint például a gyep, alkalmazkodtak a tűzveszélyes környezethez. Azonban a gyakrabban előforduló vagy súlyosabb tűzvészek megnehezíthetik a természetes regenerálódásukat. Néhány kutató aggasztónak találja a tűzidény második csúcsát, amely általában később következik be, amikor a hőmérséklet emelkedik és a növényzet újra kiszárad.

Rein professzor kiemelte, hogy az igazi aggodalom a nyári időszakra vonatkozik, amikor kevesebb tűzvész van, de azok sokkal nagyobbak és potenciálisan súlyos katasztrófát okozhatnak. Az idei széleskörű tűzvészek nem feltétlenül jelentik azt, hogy a nyár forgalmas tűzidőszak lesz, de a tudósok arra számítanak, hogy a klímaváltozás miatt az Egyesült Királyságon belül a szélsőséges tűzjárványok valószínűsége növekedni fog, bármennyire is változó az egyes évek között. A Met Office által végzett tanulmány kimutatta, hogy a 2022 júliusában bekövetkezett pusztító tüzeket elősegítő szélsőséges „tűzidőjárás” legalább hatszor valószínűbbé vált az emberi eredetű klímaváltozás hatására. A földhasználat változásai szintén kulcsszerepet játszhatnak a tűzveszély alakításában.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0m9gm3jwljo