A volt vezető mentelmi jogának megvonása hazaárulási vádak miatt a Kongói Demokratikus Köztársaságban

A Kongói Demokratikus Köztársaság szenátusa nemrégiben megfosztotta Joseph Kabilát, az ország volt elnökét a mentelmi jogától, ezzel lehetővé téve a bírósági eljárást ellene, mivel azzal vádolják, hogy támogatást nyújtott a keleti térségben működő lázadóknak. A hatóságok hazaárulással és háborús bűnökkel vádolják Kabilát, mondván, hogy jelentős mennyiségű dokumentum, tanúvallomás és egyéb bizonyíték áll rendelkezésre, amelyek összekapcsolják őt az M23 fegyveres csoporttal, amely több várost is ellenőrzése alatt tart a gazdag ásványkincsekkel rendelkező keleti területeken.

A 53 éves Kabila eddig nem kommentálta a vádakat, de korábban már tagadta, hogy bármi köze lenne a lázadókhoz. A szenátusi szavazáson csütörtökön közel 90 szenátor támogatta a hazaárulási eljárást, míg öten ellenezték azt. Jean-Michel Sama Lukonde, a szenátus elnöke a szavazás után bejelentette, hogy a szenátus engedélyezi Kabila mentelmi jogának megvonását és a büntetőeljárás megindítását.

Kabila, aki 2001 és 2019 között vezette az országot, nem jelent meg a szenátus előtt, hogy védelmében érveljen. Miután lemondott, „élethosszig tartó szenátor” címet kapott, amely jogi mentelmet biztosít számára. A kongói hadsereg ügyészsége azonban kérte a szenátust, hogy vonja meg ezt a privilégiumot, hogy folytathassák a vádak ügyében a nyomozást. Az utóbbi két évben Kabila Dél-Afrikában élt, azonban a múlt hónap elején bejelentette, hogy visszatér az országba, hogy segítsen megoldást találni a keleti konfliktusra. Néhány héttel később arról érkeztek jelentések, hogy a volt elnök visszatért, és Goma városában tartózkodik, amelyet az M23 elfoglalt. Ezt a hírt azonban Kabila politikai pártja, a Rekonstrukciós és Demokratikus Párt (PPRD) cáfolta.

A múlt hónapban a hatóságok betiltották a PPRD-t, hivatkozva arra, hogy a párt „kétértelmű álláspontot” képvisel a kongói terület M23 általi megszállásával kapcsolatban. Mutamba igazságügyi miniszter elrendelte Kabila vagyonának lefoglalását, mondván, hogy a volt elnöknek vissza kell térnie az országba, hogy „szembenézzen a törvénnyel és bemutassa a védekezését”. Elemzők szerint Kabila bármilyen bírósági eljárása tovább destabilizálhatja az országot, amely 2012 óta küzd az M23 lázadással.

Kabila pártja a vádakat „tisztán színházi előadásnak” nevezte, amely a kongói emberek figyelmét próbálja elterelni az országot sújtó főbb kihívásokról. Kabila, aki korábban katonai tiszt volt, 2001-ben, mindössze 29 évesen vette át az ország vezetését, miután édesapját, Laurent Kabilát meggyilkolták. Bár Kabila támogatta Félix Tshisekedi hatalomra jutását, később konfliktusba kerültek, és a két párt közötti koalíció hivatalosan 2020 decemberében megszűnt. Kabila továbbra is jelentős hatalommal bír politikai pártja és a kormánypárti koalícióban betöltött szerepe révén, ami potenciálisan alááshatja Tshisekedi elnökségét.

A kongói kormány és Ruanda, amely tagadja, hogy támogatná az M23-t, úgy tűnik, békefolyamat felé haladnak, hogy véget vessenek a harcoknak, amelyek az utóbbi hónapokban számos civilt kényszerítettek otthonuk elhagyására. A két ország a múlt hónapban előzetes megállapodást írt alá Washingtonban, amelyben békés megoldás elérésére vonatkozó terveikről állapodtak meg. Tavaly három M23 vezetőt távollétükben hazaárulásért elítéltek, és halálbüntetéssel sújtották őket. A kongói kormány márciusban 5 millió dolláros jutalmat ajánlott fel a lázadó vezetők – Corneille Nangaa, Sultani Makenga és Bertrand Bisimwa – letartóztatásához szükséges információkért.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy5ewvprln6o