Indiai és pakisztáni feszültségcsökkentés: Lehetséges megoldások

A folyamatosan eszkalálódó India-Pakisztán konfliktus egyre aggasztóbb irányt vesz, amelyre a világ országai nyugalomra intik a feleket. Kezdetben sokan úgy vélték, hogy miután India légicsapásokat hajtott végre, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai vadászgépet is lelőttek – amelyet Delhi eddig nem erősített meg –, mindkét fél „győzelmet” könyvelhet el, ami lehetővé tenné a feszültség csökkentését. Azonban a helyzet elhúzódó támadásokkal súlyosbodhat, amelyek végül sokkal károsabb következményekhez vezethetnek. Az előző konfliktusok során, mint például 2016-ban és 2019-ben, az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Delhi és Iszlámábádra, hogy a helyzetet kezeljék és de-eszkalálják. Jelenleg azonban a szenvedélyek magasra csaptak, és a nacionalista retorika mindkét oldalon a csúcspontjára jutott. Az indiai-pakisztáni szomszédok a legnagyobb háborús fenyegetés előtt állnak az elmúlt évtizedekhez képest.

Ayesha Siddiqa, a pakisztáni akadémikus, aki a londoni King’s College vezető munkatársa, arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi közösség hallgatása rendkívül veszélyes helyzetet teremt. „Bár a feszültség évtizedek óta fennáll, ez az első alkalom, hogy a két ország konfliktusban van anélkül, hogy bárki felügyelné őket vagy kényszerítené őket a megállásra” – mondta. Ha Washington nem lép közbe, Iszlámábád és Delhi folytathatják egymás vádolását. Bár Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, a két ország vezetőinek a feszültség csökkentésére szólított fel, más amerikai vezetők üzenete eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy a két ország közötti potenciális háború „nem a mi dolgunk”. „Azt akarjuk, hogy ez minél gyorsabban de-eszkalálódjon. De nem tudjuk irányítani ezeket az országokat” – tette hozzá.

Vance éppen Indiában tartózkodott, amikor egy indiai-adminisztrációval rendelkező Kasmírban egy militáns támadás során 26 civil vesztette életét. Donald Trump amerikai elnök korábban a két ország közötti feszültséget „szégyennek” nevezte. A korábbi India-Pakisztán összecsapások, például 2019-ben, gyorsan lecsillapodtak, miután India „sebészeti csapásokat” hajtott végre, amelyeket terroristatáborok ellen intézett Pakisztánban. Az események következtében egy indiai katonai vadászgép is lelövése került, a pilóta pedig fogságba esett Pakisztánban, és két nappal később szabadon engedték, miután Washington és más világhatalmak közbenjártak. Azonban a jelenlegi konfliktus intenzitása eltérő, és mindkét oldalon magasak a szenvedélyek.

Miközben a Trump-adminisztráció prioritásai inkább a vámok, Kína és az ukrán-orosz helyzet körül forognak, szükség lehet a nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítéseire a feszültség csökkentése érdekében, mivel mindkét fél nukleáris fegyverekkel rendelkezik. Kína, mint a dél-ázsiai térség másik kulcsszereplője, szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Pakisztánnal. A kínai kormány több mint 50 milliárd dollárt fektetett be Pakisztánba a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó keretében, amely a kereskedelem fellendítését célozza. Kínának emellett megoldatlan határproblémái is vannak Indiával, és a két ország között a himalájai régióban 2020-ban határütközés is történt. Ennek ellenére Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere.

„Ha az Egyesült Államok nem érdekelt a feszültség megoldásában, akkor a Biztonsági Tanács állandó tagjainak – P5 – is be kell avatkozniuk. Ez az ő felelősségük is” – mondta Shen Dingli, a sanghaji nemzetközi ügyek szakértője. India Pakisztánt vádolja azzal, hogy támogatja a Kasmíri szeparatistákat, akik a múlt hónapban turisták ellen végeztek halálos támadást. A kínai szakértő szerint a P-5 tagjai hiteles vizsgálatot indíthatnak az incidenssel kapcsolatban, hogy kezeljék India aggodalmait. A Perzsa-öböl államai, mint Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatokkal rendelkeznek mindkét országgal, fokozhatják közvetítői erőfeszítéseiket. A szaúdi külügyminiszter, Adel Al-Jubeir május 7-én érkezett Delhibe, ami meglepetés látogatásnak számított a feszültségek fokozódásának hátterében. „Jó találkozónk volt Adel Al-Jubeir-rel” – mondta Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter, hozzátéve, hogy kollégája „megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozott ellenállásáról”.

A szaúdi miniszter pénteken Iszlámábádba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Pakisztán vezetőivel. Becslések szerint körülbelül 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik a Perzsa-öböl országában, Riyádnak jelentős befolyása van Pakisztánra. Szaúd-Arábia az évek során milliárd dolláros hitelt nyújtott Pakisztánnak, hogy megsegítse az országot gazdasági válságok idején. A jelenlegi válságból való kilépés egyik módja az lehet, hogy mindkét fél győzelmet tudjon ünnepelni, hogy ezzel elégedett legyen a saját közönsége. Delhi szerint a gyanús militáns rejtekhelyek elleni rakétatámadások a múlt hónapban Pahalgamban történt támadás felelőseinek „elszámoltathatóságát” szolgálják. „India már kijelentette, hogy elérte céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha visszatámadnak, az erőteljes indiai válaszreakciót vált ki” – mondta D S Hooda nyugalmazott indiai altábornagy. Pakisztán, különösen a hatalmas katonai vezetése, szeretné megmutatni népének, hogy képes fellépni India ellen, és tanítani nekik egy újabb leckét azzal, hogy öt indiai vadászgépet le tudnak lőni egy légiharc során. India azonban nem ismerte el a jelenlegi összecsapás során elvesztett vadászgépei számát. Siddiqa szerint a jelenlegi válság kimenetele attól függ, hogy India milyen célokat tűzött ki. „India célpontjai napról napra változnak – a Pakisztán megbüntetésétől valami nagyobb eléréséig” – mondta. A volt indiai kapus, Deep Dasgupta megjegyezte, hogy az Indian Premier League esetleges folytatása a „nemzet hangulatától” függ. A világ vezetői nyugalomra szólították fel a feleket, miközben a két ország közötti feszültségek fokozódnak

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyzg8ygeezo